Mátrai körtúra a csodás panorámák és fenséges bükkerdők szerelmeseinek

A Mátra egyik legszebb része a Galyatetőről Ágasvárig húzódó Mátra-bérc, a hosszan elnyúló, meseszép erdővel borított, széles kilátást nyújtó, rétekkel tarkított keleti szakaszt a Mátraszentlászló feletti Vörös-kőtől, Piszkés-tetőn keresztül az új kilátótoronnyal koronázott Galyatetőig járjuk be. Fenséges bükkszálerdő, csodálatos panoráma jellemzi rövid körtúránkat.

A túra hossza: 11,5 km

A túra időtartama: 3,5 óra

A túra jellege:

Rövid, közepesen nehéz körtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, egy nagyon rövid szakasz jelzetlen erdészeti szállítóúton. Étkezési lehetőség Galyatetőn és Mátraszentlászlón. Vízvételi lehetőség a Werbőczy-forrásnál.

Kiindulópont: Mátraszentlászló, Kossuth utca. A túrát természetesen Galyatetőn is el lehet kezdeni.

Szintkülönbség: 400 m fel, összesítve

Alternatív variáció:

A túraútvonalat jelentősen le lehet rövidíteni, ha kihagyjuk a galyavári kitérőt és végig a S jelzést követve megyünk Galyatetőre. Így kb. 8 km a túra, és kb. 270 m a szintkülönbség egy irányba.

A túra leírása

Magyarország legmagasabban fekvő falujából, a Mátraszentimréhez tartozó Mátraszentlászlóról indulunk. A szlovák nemzetiségű kis falut 1938-ig Fiskalitáshutának hívták, az itt működő üveghuták nyomán. A mátrai hegyek katlanában fekvő pici kis település főutcáján, a Kossuth utcán tudunk parkolni. Az autóbuszmegálló a falu bejáratánál, a műút nagy kanyarulatában, a játszótér közelében van.

A lejtős Kossuth utcán északi irányba, lefelé kezdjük meg túránkat, a S jelzéseket követve, elmegyünk a falu végéig, ahol a műút nagy kanyarja van. Az országúton csak pár lépést teszünk meg a balra lévő játszótér mellett, majd hirtelen jobbra, az erdőbe bújik be a jelzett ösvény és pár perc kaptatóval fel is érünk a Vörös-kő (781 m) kilátótoronnyal koronázott tetejére. Félúton elhaladunk a hegynek nevet adó vöröses színű szikla mellett. Csigalépcsőn mászunk fel a fémből készült torony legfelső szintjére, ahonnan csodás kilátás nyílik a Mátra csúcsaira, a Galya-tetőre, a Narád oldalában meghúzódó Mátraszentlászló házaira, a Mátra-bércre.

A kilátótól a K∆ jelzésű, kényelmes gyalogúton folytatjuk sétánkat keleti irányba, Galyatető felé. A kék stilizált M betűs jelzés a Mátra-bérc teljesítménytúra útvonalát jelzi. Egy darabig szintet tartva megyünk, majd egy erdészháznál keresztezünk egy széles, kavicsos utat, és K∆ jelzésű ösvényünk hangulatos erdőben kapaszkodik fel egy útjelzőtáblás elágazáshoz. Itt balra fordulunk, a S és a K+ jelzéseket követve egy ideig szintet tartva, először fenyvesben, majd bükkerdőben gyalogolunk.

A K+ jelzés balra leválik utunkról, az elágazástól a S jelzésű keskeny gyalogút eleinte közepesen emelkedve, később szintet tartva fenséges bükkszálerdőben kanyarog tovább a Piszkés-tető északi oldalában. Időnként egy-egy nyiladékban megnyílik a táj, szép kilátást élvezhetünk a Mátra északi vadonjára és a Lengyendi-galya látványos, letarolt oldalára. A hangulatos vonalvezetésű gyalogút kicsit később szélesebb dózerútba csatlakozik és rövidesen elágazáshoz ér. Amennyiben a rövidebb verziót szeretnénk megcsinálni, itt jobbra folytassuk utunkat a S jelzésen, mely pár lépés után becsatlakozik az országos Kéktúra vonalába, amelyen balra fordulva célozhatjuk meg Galyatetőt.

Az eredeti, hosszabb verziót követve az elágazásnál balra, lefelé tartsunk a P∆ jelzésű széles szekérúton Mátraalmás irányába. Kellemesen lejtős utunk káprázatos szálbükkösben halad, rövidesen jobbra kis letérő kínálkozik a gyér vizű, kifolyó nélküli Cigány-kút forrásához. (PO jelzés). A P∆ jelű út keresztezi a hegyoldalban futó erdészeti szállítóutat, majd hatalmas bükkök oszloperdejében jutunk ki a Galyavár erdővel fedett kúpjára (837 m), ahol jól kivehető sáncárkon lépünk át. A mai Magyarország legmagasabban fekvő várhelyének története a múlt homályába vész.

Érdemes kicsit továbbmenni a hegy meredek, északnyugati sziklaletöréséig, ahonnan csodás kilátás nyílik a Mátra északi rengetegére. A sziklateraszról visszamászunk a Galyavár sziklás tetejére, és egészen a keresztező erdészeti szállítóútig megyünk, majd ezen balra fordulunk. A szintben haladó, jelzetlen, de jól követhető, széles kocsiúton jó száz méter után találkozunk a balról feljövő ZO jelzésekkel. Utunk lassan déli irányba fordul a Galya-tető északi oldalában és egy nagy kanyar jobb oldalán találjuk a szépen kiépített, bő vizű Werbőczy-forrást.

Elhagyjuk a széles szállítóutat, jobbra, egy sípálya nyomvonalán kapaszkodunk fel, figyeljük a ZO jelzéseket, mert a rövid, de meredek kaptató végén balra mutatnak, átlépünk egy kis vízfolyáson és széles, hegyoldalba vágott úton emelkedünk lassan a Galya-tető északi oldalában. Pár perc múlva egy turistaút-csomóponthoz érünk, öt irányba vezetnek a különböző jelzett utak, jobbra fordulunk a P, a ZO és a Z∆ jelzéseket követve.

Lassan emelkedő, széles szekérutunk keresztezi a sífelvonót és a pályát, majd kibukkan a galyatetői alsó parkolóban. Itt már-már zavarba ejtően sok jelzést látunk, az Országos Kéktúra is itt megy keresztül. Jobbra megyünk a nagyszálló és a turistaház felé. A rendkívül igényesen átalakított rusztikus stílusú turistacentrumban gyűjthetünk erőt túránk folytatásához.

Az Országos Kék és a Mátra-bérc útvonala, lépcsős sétányon, nyílegyenesen vezet fel a Péter hegyese (960 m) tetején álló, átalakított és megtoldott, új kilátótoronyhoz. Az 1934-ben épült, 2014-ben felújított torony káprázatos körpanorámát nyújt szinte az egész Mátrára. (A kilátó beléptidíjas, 200 Ft-ot kell bedobni a forgókaros automatába.)

A K, a P∆ és a Mátra-bérc jelzésein, kerítés mellett folytatjuk túránkat, szálbükkösben érünk le egy elágazáshoz. A P∆ itt jobbra tér, balról pedig a P jelzés csatlakozik. Északról megkerüljük a Galya-tető (965 m) adótoronnyal koronázott, lezárt csúcsát, majd kiérünk egy aszfaltút kanyarulatához, (útjelzőtábla), balról becsatlakozik a S jelzés is, egy darabig a köves úton megyünk, majd az aszfaltút jobbra, egy székelykapunál lekanyarodik a lőtér felé, a jelzett turistaút pedig irányt tartva befúrja magát az erdő fái közé.

 A jelzésekkel bőven ellátott, (K, P, S, Mátra-bérc, Mária-út) széles, kényelmes, hangulatos gyalogúton pár perc múlva újabb elágazáshoz érünk, a Lengyendi-nyeregbe. A Galya-fennsíkon jobbra tér le a S és a P∆ jelzés (ha a rövidített verziót járjuk be, itt jövünk fel az északi oldalról), mi folytatjuk túránkat az Országos Kék és a P útvonalán tovább egyenesen. Fenyvesen keresztül hullámzik kényelmes utunk, keresztezünk egy villanyvezetéket, délről kerüljük meg a Lengyendi-galya csúcsát, majd egy darabig a vezeték nyiladékában gyalogolunk tovább.

Fenyőerdőn keresztül kapaszkodunk fel a Piszkés-tető déli oldalába, a hegyen a csillagvizsgáló jellegzetes gömbjére látunk rá. Az 1960-ban átadott, pár éve, előzetes bejelentkezéssel látogatható obszervatórium bejárata előtt keresztezzük az oda vezető műutat, és a kerítés melletti cserjés területen átvágva megyünk tovább a jelzéseket követve.

Pár lépésre, a P jelzések balra mennek tovább, mi maradunk az Országos Kék vonalán, folyamatosan lejtő, köves utunk a villanyvezeték cserjés, bokros nyiladékában fut. Hamarosan balra az egykori Piszkés legelő, mára kissé elvadult rétjeinél egy pihenőpadtól szép kilátást élvezhetünk a Mátra nyugati vonulataira. Rövidesen keresztezzük a mátraszentlászlói sípályát, majd beérünk a falu házai közé. A Fenyves utcán találkozunk a jobbról jövő S és K+ jelzésekkel, balra fordulunk, kiérünk a Kossuth utcára, melyen jobbra kanyarodva visszajutunk kiindulási pontunkra.