Séta Karintia második legnagyobb városában

A Dráva-parti Villach a maga 60 000 lakosával Karintia második legnagyobb városa, csinos óvárosának és kitűnő elhelyezkedésének köszönhetően minden évszakban elsőrangú turisztikai központ. A Dráva völgyében, széles medencében épült várost minden irányból hegyek veszik körül, a jellegzetes formájú Dobratsch meseszép gerincére autóval is felhajthatunk, a Karavankák csipkézett sziluettje igazi alpesi keretbe foglalja a várost. Nyáron a környező tavak, a Faaker See és az Ossiacher See a legnépszerűbb kiránduló-, üdülőhelyek, míg télen három közeli síterep, a Gerlitzen, a Villacher Alpe és a Dreiländereck vonzza a téli sportok szerelmeseit. Ráadásként a Dobratsch tövében feltörő melegvizes forrásokra épült gyógyfürdő komplexumban, Warmbad Villachban, a tartomány legmodernebb élményfürdője, a Karintia Termálfürdő önmagában is megér egy utazást.

A város rövid története

Az ősidők óta lakott villachi medencét később kelta törzsek népesítették be, majd a fontos kereskedelmi utak csomópontjában, a Dráva átkelőjénél a rómaiak is alapítottak várost Santicum néven. A hidat, Pons Uillah néven először egy 878-ban keltezett dokumentumban említik, a középkor folyamán a város bevételeihez nagyban hozzájárult a hídvám szedése, melyet egészen 1903-ig gyakoroltak. Nagy Károly még 811-ben a Dráva mentén húzta meg az északi, salzburgi és a déli, aquileiai püspökség közti határvonalat, így a település fontosabb része az Adria parti Aquileiához került. II. Henrik német-római császár a frissen alapított bambergi püspökségnek adományozta a várost és környékét 1007-ben, mely 1759-ig maradt a bajor város irányítása alatt.

Villach 1060-ban kapta meg a vásártartási jogokat, majd 1240-ben szerepelt először hivatalosan is városként a dokumentumokban. Ekkorra már megépült a püspökség székhelyeként a vár, és falak vették körbe a várost. 1348 tragikus éve volt Villachnak, az év elején hatalmas földrengés döntötte romba, majd pusztító pestisjárvány tarolt a túlélők között. A várost szinte a semmiből kellett újjáépíteni, ehhez a püspökség frank telepeseket, munkásokat is küldött Villachba. Az újjávarázsolt város művészetileg is nagyot tett le az asztalra, a XV. század második felében az ún. Villacher Schule Karintia legjelentősebb késő gótikus egyházi műalkotásait produkálta. A reformáció a várost is elérte, 1526-ban a város fő temploma, a Szt. Jakab, Ausztria első evangélikus istenháza lett, Villach pedig a protestantizmus központjának számított. 1594-ben azonban az ellenreformáció durván rekatolizálta a várost, a humanista eszmék centrumaként ismert Villachból tömegével vándoroltak el művészek, tudósok, így a XVII. században a tartomány vezető városává a rivális Klagenfurt vált.

A várost 1690-ben újabb földrengés rombolta, a nagyjából 100 éves ritmusokban pusztító tűzvészek mellett a Dráva folyamatos áradásaival is nagy kihívások elé állította a polgárokat. A több mint 750 éves bambergi korszak 1759-ben ért véget, mikor Mária Terézia egy millió guldenért vásárolta meg a várost. Az újabb fellendülés a Monarchia idejére esett, mikor a kitűnő közlekedési helyen fekvő város becsatlakozott Európa fontos vasúti hálózatába. A II. világháború végjátékában, 1945-ben az amerikai bombatámadások szinte teljes egészében elpusztították a középkori óvárost, a régi épületek nagy részét már egyáltalán nem lehetett megmenteni, így a ma látható központ jelentős része a háború után épült, igyekezve megtartani a város régi hangulatát.

Villach látnivalói

Villach leghangulatosabb része a széles, a Dráva felé lejtő sétáló utca, a mindig nyüzsgő Hauptplatz (Fő tér), mely nyáron teraszos vendéglátóhelyeinek köszönhetően igazi mediterrán életérzést áraszt. Itt és a környező utcákban találjuk az üzletek zömét is, az óváros jellegzetessége a Hauptplatzból nyíló szűk kis sikátorszerű utcácskák sora, melyeken igazi élmény céltalanul sétálgatni, be-bekukkantva egy-két régi épület belső, árkádos reneszánsz udvarába. Habár az 1945-ös bombázások sok mindent elpusztítottak, azért néhol fel lehet fedezni érdekes gótikus, reneszánsz épületrészeket, kapukat. A Hauptplatz a Szt. Jakab-templomtól a Dráva-hídig fut le, a hídról (Stadtbrücke) remek kilátás nyílik a Karavankák csipkézett vonulatára, a Mittagskogel piramis alakú hegyóriására.

A Dráva északi oldalán, a Nikolaiplatzon találjuk a templommal szemben, a kitűnően felszerelt turista információs irodát, Bahnhofstrasse 3. (nyitva: H-P: 9-18, Szo: 10-14, nyáron 16, V zárva).

Innen az utca egyenesen a pályaudvarhoz vezet, a híd északi hídfőjén állították fel a város leghíresebb eseményére, a farsangra emlékeztető, népszerű csörgősipkás szoboralakot. A modern épület a folyó partján a Kongresszusi Központ, előtte a kikötőből indulnak a közkedvelt városnéző sétahajók.

Hauptplatz - Óváros

A széles, üzletekkel, kávézókkal zsúfolt utca néhány épülete tanúskodik a város középkori fénykoráról, mint pl. az egykori postafogadó, a jelenleg előkelő szállodaként működő Hotel Post XVI. századi épülete, melynek előterében hosszú listát olvashatunk az itt megszállt prominens vendégekről, köztük V. Károly császárról. Kissé lejjebb, egy átjárón keresztül érünk a Paracelsushof kétszintes, reneszánsz árkádos udvarába, melynek falán a korát megelőző orvostudós, Paracelsus és apja emléktábláját láthatjuk. A megözvegyült apa 1502-ben költözött Svájcból Villachba, akkor 9 éves fiával, aki később vette fel a Paracelsus nevet, mely jóval hatásosabb, mint eredeti neve, Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim. A fiú már 16 éves korában elhagyta a szülői házat, de halála előtt két évre, 1538 és 1540 között visszatért a városba, 1541-ben Salzburgban, máig tisztázatlan körülmények közt halt meg a tudományos orvostani nézeteivel sok ellenséget szerző, a modern medicina egyik alapítójának tartott Paracelsus.

A Főtér közepén egy 1739-ben emelt impozáns, barokk stílusú Szentháromság-(Pestis) oszlopot találunk. A Hauptplatz felső részén, jobbra a magaslaton álló Szt. Jakab-templom áll, balra az 1945-ben lebombázott hajdani Khevenhüller palota helyén épült a modern városháza (Rathaus), az előtte lévő tér ad helyet advent idején a népszerű korcsolyapályának.

Szent Jakab-plébániatemplom (Stadtpfarrkirche St. Jakob)

A városképet meghatározó templom Villach legfontosabb műemléke, a Hauptplatz felső végén, egy kis magaslaton áll a későgótikus stílusú templom Karintia legmagasabb, 94 méteres, különálló, campanileszerű tornyával. A jelenlegi épületet a XIV. század végén kezdték építeni az 1348-as földrengésben súlyosan megsérült XI. századi, román stílusú templom helyén. A szentély a Hauptplatz felé fordul, ahol egy kút teraszos, lépcsős építménye szolgál előtérül, a hajóhoz pedig egy gótikus ívű fedett árkáddal kapcsolódik a szabadon álló karcsú torony, tűhegyes sisakjával. A templom külső falán számtalan síremléket, domborművet találunk, a toronnyal szemközt lévő bejáraton lépünk be az impozáns, magas belső térbe.

A háromhajós, későgótikus stílusú csarnoktemplom bordás boltozatát öt oszloppár tartja, sajátságos hangulatot áraszt az oszlopok és a boltozat bordáinak téglavörös színe. A templombelső legértékesebb darabja a faragott reneszánsz szószék, melynek nyolcszögletű talapzatán bibliai témájú domborművek sorakoznak. Az oltárok a barokk korban készültek, a falak mentén és a mellékoltárokban jó néhány, figyelemreméltó, középkori síremléket csodálhatunk meg.

Tavasztól őszig fel is mászhatunk a templomtoronyba, a 239 lépcső leküzdése közben különböző kiállítások okítják a magasba vágyó turistákat. Az utolsó 39 lépcsőfok egy szűk, közlekedési lámpával szabályozott csigalépcsőn vezet fel az erkélyre, ahonnan mesés kilátás nyílik a városra, a környező hegyekre.

A templom szabadon látogatható, a torony csak májustól októberig van nyitva, 10 és 16.30 között, júliusban és augusztusban 18 óráig. Vasárnap és ünnepnap zárva! Belépő: 2,50 €, kedv.: 1,50 €., családi jegy: 4,00 €.

Városi Múzeum (Stadtmuseum)

Az 1873-ban alapított villachi városi múzeum az egyik legrégebbi gyűjtemény egész Ausztriában a maga kategóriájában. A kiállítások 1960-ban költöztek a Szt.Jakab-templom mögötti kis Widmanngasse egy 1600 körül épült, háromszintes, reneszánsz árkádos udvarú palotájába. A földszint a Paracelsus kiállítás mellett főként időszaki kiállítások helyszíne, az első és a második emeleten kronológiai időrendben sorjáznak a különböző régészeti leletek, műalkotások a kelta és a római kortól a középkor művészetén keresztül egészen a 20. századi festményekig. A legjelentősebb műtárgyak a hallstatti korból származó ólomfigurák és Christoph Khevenhüller karintiai kormányzó, 1557-ben készült lenyűgöző halotti pajzsa.

Cím: Widmanngasse 38. Nyitva: május-október: K – V: 10.00 – 16.30, Hétfőn és ünnepnap zárva! Belépő: 4,00 €, kedv.: 3,00 €, 19 év alatt ingyen! Karintia kártyával (Kärnten Card) ingyenes! Kombinált belépő: múzeum, templomtorony, Karintia Relief: 6,00 €, családi kombi jegy: 10,00 €.

Részletes információ a múzeum honlapján.

Karintia-relief (Kärnten-Relief)

Különleges, egyedi látnivaló, a Hauptplatz felső, déli végétől pár perc sétára, az árnyas Schillerpark egyik, külön e célra, 1912-ben emelt épületében található 182 m² nagyságú, háromdimenziós, Európa legnagyobb ilyen jellegű topográfiai plasztikája, mely 1:10 000 pontos méretarányban ábrázolja egész Karintiát. A legjobb képet az emeleten körbefutó galériáról kapjuk, kitűnően beazonosíthatjuk a tervezett vagy már meglátogatott tájegységeket, hegyeket.

2016 szeptembere óta látványos multimédiás megoldásokkal igazították a XXI. századi igényeknek is megfelelően a látványosságot, hang-, fény-, és képeffektusokkal turbózták fel a több mint 100 éves alkotást. Különböző Karintiáról szóló filmvetítések teszik még érdekesebbé a látogatást, melyek szinte non-stop futnak.

Nyitva: a Városi Múzeummal megegyező időben. Belépő: 2,50 €, kedv.: 1,50 €., családi jegy: 4,00 €. Kombinált belépő: múzeum, templomtorony, Karintia Relief: 6,00 €, családi kombi jegy: 10,00 €.

Egyéb látnivalók

Az óváros északnyugati csücskében, a Dráva partján áll a város legrégebbi épülete, a bambergi püspökök egykori székhelye, a Vár (Burg), a régi erődből nem sok minden maradt meg, mai formájában egy eléggé jelentéktelen, egyszerű, négyszárnyas épülettömb, pincéjében szabadon látogatható, kis kiállítást rendeztek be a vár történetéről.

A barokk templomok kedvelőinek érdemes elsétálni a belvárostól keletre eső részen, a Dráva part közelében, a hídról kitűnően látható impozáns, 1751-ben épült Szt. Kereszt búcsújáró templomhoz (Kirche zum Heiligen Kreuz). A kéttornyos, kupolás, rózsaszín-fehérre festett templom egy valódi barokk építészeti orgia, rendkívül egységes stílusban. Szabadon látogatható.

A város éjszakai életének központja, a Drávához közel, a Hauptplatz alsó végéből nyíló Lederergasse, itt található a kocsmák, bárok legnagyobb része, többek közt a koncerteknek is helyet adó alternatív kultúrközpont, a Kulturhofkeller.

Warmbad Villach

A város déli részén, a Dobratsch tövében fakadó termálforrásokra épült nagy múltú gyógyfürdőhely, a turisták részére elsősorban az ultramodern élményfürdő, a Kärnten Therme jelent vonzerőt. Télen síelés, nyáron túrázás vagy városnézés után remek program az este 10-ig nyitvatartó fürdőben való lazulás. Ide kattintva írunk részletesen a komplexumról.

Események

A rendezvények városának is hívott Villach legnépszerűbb eseménye a télbúcsúztató Farsang (Villacher Fasching), farsang szombaton 14 órakor kezdődik a látványos farsangi felvonulás. Ausztria legnagyobb „népi” jellegű fesztiválja, a Villacher Kirchtag, augusztus első szombatján kerül megrendezésre, a népviseletbe öltözött helybéliek óriási felvonulása 17 órakor szokott kezdődni. 2018-ban már a 75. alkalommal szervezték a nagyszabású ünnepet, egész héten át tart a vásár és különböző programok színes kavalkádja várja a vendégeket.

Vásárlás

A legtöbb üzlet a Hauptplatzon, ill. a környező kis utcákban található, az óváros nyugati peremén, könnyen elérhető a Draupark bevásárlóközpont, ahol egy nagy Interspar mellett több szaküzlet is működik, pl. Hervis. A Widmanngasséből nyíló Drauparkstrassén át érjük el 10 perc sétával a főtértől.

A város déli részén, a Kärntner és a Villacher Strasse kereszteződésénél a modern Atrio bevásárlóközpont vonzza a vásárlókat hatalmas Interspar áruházával és mintegy 80 üzletével, Karintia legnagyobb plázájaként hirdetik magukat. Ingyenes parkolás.

Parkolás

Legkényelmesebben, a központhoz közeli, pár perc sétára lévő Parkhotel nyilvános parkolóban tehetjük le a kocsit, a bejárat a Hausergasséből nyílik. Díj: 1,00 €/óra. Vele szemben parkolóházat is találunk.

Felső fotó: Kaernten Werbung by Franz Gerdl