A rózsák kastélya

Nagyar, a jellegzetes szatmári falu, ahol a kis Túr siet a Tiszába, az elmúlt években fontos idegenforgalmi célponttá vált a gyönyörűen újjávarázsolt Luby-kastélynak köszönhetően. A kívül-belül példaszerűen felújított klasszicista stílusú épületet pompás rózsaliget öleli körül, a szökőkutas, zenélő kertben, a trópusi pálmaház mellett szabadon sétálgató pávák teszik feledhetetlenné a látogatást. Az ideális esküvői és rendezvényhelyszínül szolgáló kastélyban gyerekeknek és felnőtteknek is izgalmas interaktív kiállítás hozza el a XXI. századot, ráadásként még egy trendi szabadulószobát is kialakítottak falai között. A falu szélén pedig még mindig áll az egykor hatalmas tölgy törzse, a Petőfi-fa, a költő egyik leghíresebb művére, a Tisza című költeményre emlékezve.

A Luby-kastély rövid története

A felvidéki származású Luby-család szatmári ágának története a XVIII. század második felében kezdődött. Szatmár vármegyében hatalmas kiterjedésű földbirtokai voltak a családnak, közéleti és kulturális szerepvállalásai révén a kor jelentős szellemiségeivel is szoros kapcsolatot ápoltak, többek közt Kölcsey Ferenccel, Herman Ottóval és Petőfi Sándorral. A jelenlegi kastélyt 1879-ben építtette klasszicista stílusban Luby Géza, új otthont teremtve feleségével Okolicsányi Margittal, majd már ide is születtek gyermekeik, a később néprajzi kutatóként ismert Luby Margit és ifj. Luby Géza.

A Rózsakirályként is emlegetett Luby Géza pompázatos rózsakertet létesített a kastély körül, ennek állít emléket a felújítás után létrehozott rosarium. A XX. század elején, anyagi okok miatt kénytelen volt eladni szeretett kastélyát, majd a Vay grófi családtól 1936-ban tudta visszavásárolni a birtokot fia, ifj. Luby Géza, aki a feleségével, Kölcsey Borbálával és neje első házasságából származó gyermekeivel, Szaplonczay Zsófiával és Lajossal lakott a kastélyban. Az 1944-ben megözvegyült Borbála és gyermekei voltak az utolsó lakók, majd az államosítás után általános iskolának használták az épületet. Az iskola bezárását követően a hajdani kastély állaga leromlott, a pusztulásnak indult, romos ingatlant végül 2010-ben vásárolta meg Szabó Zoltán vállalkozó, aki kitűnő érzékkel varázsolta újjá és tette a kastélyt a régió egyik gyöngyszemévé. A 2013-ban megnyitott épületben interaktív múzeumot rendeztek be, kialakították a káprázatos rózsakertet, modern, faszerkezetű pálmaházat húztak fel, a romantikus környezetnek és a kitűnő vendéglátásnak köszönhetően pedig a megye egyik legfelkapottabb esküvői helyszínévé vált a nagyari Luby-kastély.

A kastély és a rózsakert látogatása

A kétszintes, manzárdtetős, halványkékre festett kastélyt teljesen körülöleli a tavasztól őszig illatozó rózsakert. A modern technikával felszerelt épület emeletén, két teremből álló interaktív múzeumot rendeztek be, a számítógépeken irodalmi és történelmi kvíz feladatokat oldhatunk meg játékos formában, gyerekeknek és felnőtteknek is szóló különböző nehézségi szintek közül választva. A díszteremből nyíló ajtón érdemes kimenni a zenélő kertre nyíló erkélyre, ahonnan igazán romantikus kilátás nyílik a rózsaligetre. A legújabb aktivitás egy, gyerekeknek is izgalmas kalandot kínáló, remek családi élménynek ígérkező szabadulószoba. A földszinten találjuk a kasszát, helyi jellegzetességeket áruló ajándékbolttal és kávézóval.

Antik Rózsák Kertje

A legtöbb látogató a rózsákért jön, nem véletlenül, az ország egyik legszebb, legnagyobb rózsakertje több tucatnyi nemesített fajtájával, több ezer rózsatövével, gondozott sétányaival, korhűen kialakított ligetével egyedülálló látnivaló. Ráadásul információban gazdag táblák segítségével ismerhetjük meg a különféle rózsafajták világát, nemesítőik történetét. A látványos faszerkezetű pálmaházban több száz egzotikus növényt csodálhatunk meg, a mellé épült tágas épületrész ad helyet az esküvői vendéglátásnak. A kert báját fokozza a szabadon sétálgató pávapár és a módfelett barátságos, barna színű, Margitnak keresztelt házi kutya.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Luby-kastély, Nagyar, Petőfi Sándor u. 6.

Nyitvatartás: K – V: 9.00 – 19.00, hétfő szünnap.

Belépő:

Kastély, rózsakert, pálmaház: 1200 Ft, családi jegy (2 felnőtt, 2 gyerek): 4500 Ft

Kert belépő (csak a kertben tett séta): 500.- Ft/fő

Interaktív játékok: 1.800.- Ft/fő

Csoportos kedvezmények 8 főtől vannak.

6 éven aluli gyerekeknek ingyenes.

Részletes információk a kastély honlapján.

Petőfi-fa

Nagyar Szatmárcseke felőli szélén, az út mellett, egy gondozott ligetben áll a híres tölgyfa, melynek tövében, a legenda szerint, írta meg Petőfi Sándor Tisza című versét. A nagy költő korában még egész máshogy nézett ki a vidék, hatalmas erdőségek, rétek, mocsarak sorakoztak a szeszélyesen kanyargó folyók ölelésében. Petőfi 1846-ban járt először a faluban, ahol Luby Zsigmond és János földesurak látták őt vendégül. Az itt töltött napok, a táj élménye ihlette Tisza c. verse megírásához, habár a költeményt már Pesten keltezte 1847 februárjában. A költő valószínűleg látta a már akkor hatalmas tölgyfát, mely élete delén húsz méter magas, harminc méter koronaátmérőjű, hat és fél méter törzskerületű volt. Az idők során viharok, tűzvész és betegség pusztította, majd 1995-ben egy villámcsapás végleg leterítette. Mielőtt teljesen kimúlt volna a fa, szerencsére a község gondoskodott utódjáról, 1988-ban makkjáról neveltek egy facsemetét, melyet visszaültettek az akkor még élő szülőfája mellé.

Egy faragott székelykapun át érünk a gondozott ligetben álló Petőfi-fa kiszáradt állapotában is monumentális törzséhez, ahol tájékoztató táblák ismertetnek a híres költemény keletkezésének történetével.

A Petőfi-fa szabadon látogatható.