Túra a Pilisszentléleket körülölelő hegyvonulatok gerincén

A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti elragadóan szép katlanban fekvő Pilisszentlélekből kiindulva járjuk végig a települést körülölelő hegyek láncolatán át a környék legnevesebb turista célpontjait. A hajdani pálos kolostor romjaitól a Római úton a Két-bükkfa-nyeregig, majd a káprázatos kilátást nyújtó Fekete-kő sziklakiszögellésére kimerészkedve, a Pilis-nyereg fontos turistaútcsomópontjától a hegység vitathatatlanul legszebb fekvésű kulcsosházáig, a Fekete-hegy meredek oldalú tetejét koronázó Sasfészekig.

A túra hossza: 11,5 km

A túra időtartama: 4,5 óra

A túra jellege:

Közepesen nehéz gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, kisebb-nagyobb, nem túl jelentős emelkedőkkel. Útközben vízvételi lehetőség nincs.

Kiindulópont: Pilisszentlélek, a falu központjában lévő buszforduló.

 pilisszentlelek-terkep.jpg

Térképkivágat: Pilis, Visegrádi-hegység 1:30 000 (Szarvas-Faragó), www.map.hu 

A túra leírása

A közigazgatásilag Esztergom városhoz tartozó, a Visegrádi-hegységet és a Pilist elválasztó völgy felső részén fekvő Pilisszentlélekről indulunk. A buszforduló melletti kocsmánál tudunk parkolni. A falucska főutcáján, a Hunyadi János utcán északi irányban, lefelé megyünk, a P és a S jelzéseket követve. Balra az egyik régi házban rendezték be a Falumúzeum gyűjteményét. Jobbra elhagyjuk a Svejk kocsmát, majd a második leágazásnál a P jelzések jobbra mutatnak, fel a Petőfi Sándor utcán.

Hamarosan elhagyjuk Pilisszentlélek szélső házait, és bebújunk az erdő fái közé. Ösvényünk enyhén emelkedve pár perc alatt kibukkan egy tágas tisztáson, melynek közepén a hajdani pálos kolostor szépen konzervált romjai terpeszkednek. Egyetlen magyar alapítású szerzetesrendünk, a pálosok első kolostorai a Pilisben és környékén épültek, a Pilisszentlélek feletti hegyoldalban, a XIII. sz. második felében alapították a kolostort, IV. (Kun) László király támogatásával. A ma látható alapfalak és a templomhajó déli falának 5-6 m magasan álló maradványa azonban a XIV.-XV. század fordulójára kiépült templom és kolostoregyüttes részletei. A szerzetesek a mohácsi vész után hagyták el a kolostort, mely azóta pusztul. Az 1980-as évek második felében végezték el a romok helyreállítását.

A romterület mellett kiépített pihenőhelyet találunk. Utunkat a falmaradványoktól balra folytatódó ösvényen folytatjuk a P és a S Mária-út jelzéseit követve. A bokros hegyoldalban vezető keskeny kis csapást a 2017 tavaszi, kései hó igencsak megtépázta, kerülgetni kell az ösvényt eltorlaszoló, kidőlt fákat. Rövidesen felérünk a Felső-Ecset-hegy nyergébe, az Égett-hárs melletti útelágazáshoz. A P jelzés a Z jelzéssel együtt balra megy tovább, a Z+ innen indulva a széles szekérúton a Hoffmann-kunyhóhoz visz, mi pedig az élesen jobbra kanyarodó Z jelzésű keskeny ösvényen gyalogolunk tovább.

Szép szálerdőben érjük el az erdészeti aszfaltút hajtűkanyarját, a jelzett út kissé levágva a kanyart a jobboldali ágon halad tovább, pár lépés múlva jobbról becsatlakozik a Pilisszentlélekről jövő műút, mi maradunk egyenesen tovább az aszfaltcsíkon. Figyeljük nagyon az út menti, ritkásan felfestett Z jelzéseket, mert hamarosan jobbra térünk be az erdőbe egy ösvényre. Itt sajnos meglehetősen ritkán vannak a jelzések, érintünk egy erdei pihenőhelyet, és kisvártatva újból keresztezzük az erdészeti utat. Keskeny ösvényünk pár lépés után egy szélesebb szekérútba torkollik, ez a híres Római út része, mely anno a helyőrségek között vezetett. Bükkerdő szélén megyünk, majd egy nyiladéknál keresztezünk egy távvezetéket, itt ágazik le balra a Hoffmann-vadászkunyhóhoz vezető Z□ jelű út, mi maradunk az egyenesen tovább haladó Z jelzésű úton, mely rövidesen újból keresztezi az erdészeti műutat.

Az aszfaltcsík túloldalán betérünk az erdőbe, ösvényünk lejteni kezd, átmegyünk a közeli Bund-forrásból eredő patak hangulatos kis árkán, majd felkapaszkodunk egy kerítéssel védett erdőrészlet széléhez, ahol a Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutató Terület ismertető táblái okítanak az erdőgazdálkodás tudományáról. A kerítéssel körbevett fenyőültetvény szélén megyünk fel a Felső-rét mellett. Elágazáshoz érünk, a P+ jobbra indul Pilisszentlélek felé, mi balra fordulunk, maradva a Z jelzésen. Pár perc múlva keresztezzük az esztergomi országutat, és ösvényünk enyhén emelkedve felvezet a Két-bükkfa-nyereg (580 m) turistaút-csomópontjához és pihenőhelyéhez.

A hágó a Pilis és a Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő kapcsolódási pontja, vízválasztója, emellett itt kanyarodik el az Esztergom – Szentendre közti országútról a Dobogókőre vezető műút. A parkolónak is hála fontos turistautak kereszteződése és egyben remek kiindulási pontja számtalan erdei túrának a könnyű megközelíthetőségű nyereg. Nevét a tisztásán állt, ma már nem látható, két hatalmas bükkfáról kapta.

Miután kipihentük magunkat, folytassuk túránkat a pihenőtől induló Z+ jelzésű ösvényen, a Hunfalvy-úton, mely a Pilis-tetőre vezető aszfaltúttól jobbra, cserjés-bokros sarjerdő szélén emelkedik eleinte párhuzamosan az aszfaltos úttal, majd eltávolodva attól meseszép bükkerdőbe ér. Pár perc sétával a Z∆ jelű leágazáshoz érünk, melyen jobbra térve pompázatos, hatalmas bükkök oszlopai közt megyünk ki a Fekete-kő (592 m) sziklaormára, ahonnan csodás panoráma nyílik a pilisszentléleki medencére, a balra húzódó Fekete-hegy hosszú vonulatára. Vigyázzunk, a sziklaletörés szélét korlát nem védi, irdatlan mélység felett állunk.

Visszatérve a mészkőoromról, pár lépés után a Z∆ jelzés kettéválik, mi most a jobb oldali ágon folytatjuk utunkat, mely először szintben, később a hegy pereméről lejtve bükkösben ereszkedik le, hogy nemsokára beletorkolljon a keresztben futó Z és Z+ jelzésű mélyútba. Jobbra fordulunk és folyamatosan szintet vesztve érünk le a Pilis-nyeregbe (545 m).

A Pilis - Nagy-Szoplák hegycsoport és a Fekete-hegy vonulata közti nyeregből 5 különböző irányban indulnak jelzett turistautak, pihenőhelyet, padokat és egy II. világháborús obeliszket találunk itt. 1945 elején súlyos harcok színtere volt a környék, az itt állt szovjet emlékmű helyére állították a most látható emlékoszlopot.

A Z jelzésű szekérúton megyünk tovább, mely átvezet egy kis kúpon, majd kiérve egy még szélesebb kényelmes, szintet tartó szállítóútra, a Fekete-hegy hosszan elnyúló, lapos, erdős hátán túrázunk tovább. Kb. egy km után jobbra élesen lekanyarodunk a Z jelzésű útról, a Z□ jeleket követve. Pár lépés után a jelzések hirtelen balra mutatnak és szinte nyílegyenesen haladunk, rövidesen balról becsatlakozik a Z+ jelzésű apróköves, széles út melyen pár perc alatt kiérünk a Fekete-hegyi kulcsosház előtti tisztásra.

A Fekete-hegy meredek nyugati letörésének szélére épült, szépen felújított, közkedvelt néven Sasfészeknek hívott épület elől, főleg a teraszáról pazar kilátás nyílik Esztergom irányába. Az épülettől pár lépést visszamegyünk és balra egy kis ösvényre térünk, mely a Z+ és S□ jelzéseket viseli. A rendkívül hangulatos kis erdei út egyenletesen lejtve ereszkedik le a hegy oldalában, kissé később lépcsősorban folytatódik, majd élesen balra letér a S□. A hegyoldalban harántolva lefelé tartó, Postás útnak is hívott Z+ rövidesen egy szélesebb kövesútba vezet, ám pár lépés után jobbra tér le és meredeken szalad ki  a kövesutat ismét keresztezve, a Négyholdak nevű autós erdei pihenőhelyhez.

Átmegyünk az esztergomi országút túloldalán folytatódó gyalogútra, melyen pár perc múlva szép kilátás nyílik a Pilisszentlélek környéki rétekre, majd gyönyörű szálbükkösben ereszkedünk tovább a falu felé. Figyeljük a jelzéseket, mert hamarosan hirtelen balra mutatnak és egy erősen lejtő, benőtt mélyút jellegű gyalogúton érünk be végül a falu házai közé, pont a Teca kocsmájaként ismert intézményhez, Pilisszentlélek központjába, a buszfordulóhoz.