Királyok, érsekek hajdani lakhelyén
Az Árpád házi királyok esztergomi vára és palotája az ország legrégibb kőből épített erődítménye. Az esztergomi Várhegyen magasló királyi palota feltárását, renoválását folyamatosan végzik, a közeljövőben is számos, új, eddig még nem látogatható részletet tesznek bemutathatóvá.
A palota története
Az esztergomi Várhegy földrajzi és stratégiai fekvésének köszönhetően az évezredek során folyamatosan felkeltette a környéken letelepedő, átvonuló népek figyelmét. A kelta település helyén emelt római tábor, Solva is nyomot hagyott a hegyen.
A magyar államiságot megteremtő Géza fejedelem volt az első uralkodó, aki állandó székhelyet is választott magának: Esztergomot, ezen belül is a Várhegyet. Szent István király e helyen született, itt keresztelték, és koronázták is meg. A magyar egyházszervezet kialakításakor, az első számú vezető, az érsek székhelye ugyancsak Esztergom lett.
A Szent Adalbert tiszteletére emelt első székesegyházat 1010-ben említik először. A hegyen épített első ispánsági vár a templommal együtt 1188-ban leégett. III. Béla a XII. század végén újjáépítette, és jelentősen kibővíttette a palotát. Az új királyi rezidencia a kápolnával és a lakótoronnyal, a király francia felesége által közvetített késő román, kora gótikus stílusban épült. Az új palotát csak néhány évtizedig lakták az Árpád házi királyok, IV. Béla idején, a tatárjárás után, (a várat sikeresen megvédték) a királyi udvar Budára költözött, és a palota használatát az érsekség vette át.
Az Árpád ház kihalását követő trónutódlási harcokat a vár is megsínylette, de a XV. század második felétől a nagy reneszánsz érsekek, Vitéz János, Bakócz Tamás, Szathmáry György idejében a palota jelentős átalakításokon ment át, és ekkor élte virágkorát. Mátyás király halála után, özvegye Beatrix királyné is itt lakott.
A mohácsi vész után a vár katonai szerepe került előtérbe, nagyszabású erődítési munkálatok kezdődtek, de ez sem akadályozta meg a törököket a vár elfoglalásától 1543-ban. A török időkben a vár több súlyos ostromot is átélt, falai alatt esett el Balassi Bálint költőnk 1594-ben. Véglegesen 1683-ban került le a félhold a vár tornyairól. A kuruc háborúkban ismét aktív csatatérré vált a vár, a teljesen lepusztult várat Mária Terézia 1761-ben adta vissza az érsekségnek.
A palota restaurációja
A XIX. században már csak egyetlen egy szobát ismertek, a régészeti feltárások az 1930-as években kezdődtek csak meg, a helyreállítást Lux Géza építész végezte. A teljesen föld alá került palotán folyamatosan dolgoztak a restaurátorok, a palota elpusztult részeinek részleges restaurációjára 1997 és 2000 között került sor, a Fehér-torony tetején az új teraszt 2009-ben adták át a látogatóknak. A
A következő nagy átadást 2014-re tervezik, amikor is a királyi várkápolna válik látogathatóvá, majd 2015-ben adják át, várhatóan, a híres Studiolo helyiséget, ahol a fiatal Botticelli freskóját láthatjuk majd.
A palota látogatása
A vár kiállításait csak szakvezetéssel lehet megtekinteni. Lehetőség van még ún. sétajegy váltására is, amivel, vezető nélkül, a várudvart, a kőtárat és a díszfegyver kiállítást lehet megnézni.
Mindenképpen érdemes azonban a komplex belépőt váltani, a szakvezetés rendkívül informatív és szórakoztató, és csak így tudunk kimenni a fantasztikus panorámájú Fehér-torony tetején lévő teraszba.
A vár állandó kiállításai természetesen elsősorban az esztergomi vár történetével foglalkoznak, de láthatunk igen gazdag érmegyűjteményt, korabeli használati tárgyakat, és nem utolsó sorban sétálgathatunk a vár ősi folyosóin, termeiben.
A látogatás csúcspontjai, a Fehér-torony, a toronyban lévő boltozatos Szent István terem, amelyet sokáig hittek Szent István születési helyének, tévesen, ill. a régi székesegyház csodálatos főkapujának, a Porta Speciosának a rekonstrukciója. A hatalmas lovagterem, ill. a trónterem is figyelemre méltó.
Minden bizonnyal a megnyitásra váró kápolna, amely a magyarországi román kori építészet egyik legszebb emléke, ill. a Studiolo lesz az elkövetkező évek nagy szenzációja.
Gyakorlati tudnivalók
Cím: Esztergom, Szent István tér 1.
Telefon: 06/33/415-986
Nyitva tartás: ápr. 1. – okt. 31.: 10 – 18,
nov. 1. – márc. 31.: 10 – 16
Belépő: Kombinált jegy (szakvezetéssel): 1300 Ft, kedv.: 650 Ft
Sétajegy: 500 Ft, kedv.: 250 Ft
