Muszlim zarándokhely Budán

A Rózsadomb Dunára néző délkeleti lejtőjén található Gül Baba türbéje egyike azoknak a leghíresebb és legszebb magyarországi műemlékeknek, amik emlékeztetnek minket arra, hogy nálunk bizony volt török uralom. Északon az iszlám kultúrának ez a legtávolabb eső szent helye, illetve az egyetlen működő zarándokhely a keresztény Európa területén.

 

A zarándokhely története

Gül Baba személye körül dereng egy kis balladai homály. Sokan úgy tartják, hogy egy jólelkű, nemes cselekedetekkel teli dervis volt, aki Buda várának elfoglalásakor sebesült meg, majd a dzsámivá (imaház) alakított Nagyboldogasszony templomban – a mai Mátyás templomban - halt meg. Temetésén I. Szulejmán szultán is tiszteletét tette. A Gül Baba, azaz Rózsák Atyja nevet a turbánján díszelgő rózsaszál miatt kapta. Az iszlám egyik szerzetesrendjének - a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.

Ám akad olyan történet is, mely egyszerű illatszerárusnak tartja, kinek rózsái messze földön híresek voltak szépségükről. A sírjához emelt türbét (török sírbolt) Mehmed, Buda harmadik pasája építtette 1543 és 1548 között.

Budát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták, így a törökök kivonultak, Gül Baba türbéje pedig a jezsuita rend tulajdonába került, akik „keresztényebbé” alakították a helyet. A rend feloszlatása után a magántulajdonba került telket végül 1861-ben Wagner János építész vette meg, aki az 1880-as évek közepétől mintegy 20 év alatt építette köré családi nyaralónak szánt villáját. A következő jelentős esemény a síremlék történetében 1914-ben volt, ekkor nyilvánították műemlékké és kezdték meg felújítását. A Barhucz Lajos antropológus által vezetett ásatáson, a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amit Gül Babával lehetett azonosítani.

A türbét a II. világháborús bombázásoktól az azt körülölelő Wagner-villa falai védték meg. A helyreállítási munkálatokba a ’60-as évek elején fogtak, Pfannl Egon tervei nyomán. A ’70-es években kilátót is készítettek a türbe köré.

A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására. 2016-18 között az emlékhelyet teljes körűen felújították és átépítették a török kormány támogatásával. 2018 október végétől újra látogatható a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely.

A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta a környék a Rózsadomb nevet is.

A türbe látogatása

A 2018-as felújítás igazi, grandiózus turisztikai látványossággá alakította a romantikus emlékhelyet, a türbe körüli teret teljesen átépítették, a rózsakertet kibővítették, monumentális, térkövekkel burkolt sétányt hoztak létre, mely a lépcsős kialakítású kertekhez vezet. A bejárat előtti szép Gül Baba szobor mögé falat húztak fel, a kertben és a sétányon kulturált pihenőpadok szolgálják a látogatók kényelmét.

Maga a türbe épülete nyolcszög alaprajzú, ólom borítású kupolával fedett, bejárata Keletre néz. Egyedüli dísze egy tégla szamárhátív-sor, belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. A legutolsó restauráció során az oszlopcsarnok alagsorában több termes kiállítóhelyet alakítottak ki és egy kávézó is fog majd üzemelni. Az átépítés során a hely sokat vesztett varázsából, meghittségéből, a jellegzetes, kék díszcsempékkel díszített kutak is eltűntek, jóval sterilebb, egyszerűbb megoldást választottak. A kék csempéket a türbében is felváltották a feliratokat és absztrakt formákat ábrázoló felakaszthatós képek. 

Tizenkét turbános sírkőmásolattal idézik meg az egykori török temetőt, és a lépcsőzetes rózsakertek mellé egy levendulakertet és egy magnólia kertet is kialakítottak. A kilátóbástyákat is újjá varázsolták, a panoráma továbbra is lenyűgöző a városra. A kiállításon Gül Baba történetén kívül a dervisek világát és az oszmán-törökök magyarországi szerepét ismerhetjük meg néhány korabeli tárgyon és diorámán keresztül. Az utolsó teremben ideiglenes kiállítások vannak, 2018-ban az első, a Hagia Sophia nagy múltú kincseivel foglalkozik. 

A kertet és a kiállítóhelyet szabadon  lehet látogatni, a türbe általában zárva van, de a rácson keresztül be lehet nézni, és láthatjuk a turbánnal díszített, takarókkal letakart nagy koporsót, melyen mindig találunk néhány szál friss rózsát.

Mivel a hely nem csak műemlék jellege, muszlim szertartásai, hanem ténylegesen gyönyörű rózsái miatt is híres, így érdemes a tavaszi-nyári időszakban ellátogatni ide, amikor virágoznak és illatoznak szépen gondozott rózsabokraiA türbe előtti oszlopcsarnoktól és a kilátóteraszról fantasztikus panoráma nyílik a Dunára és a Margit-szigetre. A déli kilátóbástya alatt, a felső kertben áll egy öreg gesztenyefa, amit állítólag még Wagner János építész ültetett, mikor a villáját építette az 1800-as évek végén.

A rendre egy kisebb csoport biztonsági őr figyel árgus szemmel, a hely ennek megfelelően rendezett és kulturált, a kiállító termek mellett tiszta mellékhelyiségek állnak a látogatók rendelkezésére.

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

1023 Budapest, Mecset u. 14. (Türbe tér 1.)

Nyitva tartás:

K – V: 10.00 – 18.00, hétfőnként és ünnepnapokon zárva.

Belépődíj:

A kiállítás és a kert szabadon látogatható.

Telefonszám:

(1) 237-4400

Megközelítés

A türbét legkönnyebben a Margit híd budai hídfőjétől, a Margit körútból nyíló Margit utcán, majd jobbra a Mecset utcán át érjük el. Az út végén lépcsőzni kell! A legélvezetesebb megközelítés azonban a Frankel Leó és a Török utca sarkától induló nagyon romantikus, már-már balkáni hangulatú, meredek, macskaköves Gül Baba utcán keresztül történő séta.

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=27