A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa

A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.

A Római fürdő vízesése

A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.

A vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen a Savanyó Jóska-barlang 12 m hosszú, 2 m magas járatához kapaszkodhatunk fel.

romai-furdo-terkep-carto.jpg

Térképkivágat: Bakony (északi rész) 1:40 000 (Cartographia), http://www.cartographia.hu/bakony-eszak-turistaterkep-2.html 

A vízesés megközelítése

A Római fürdőt legegyszerűbben Bakonynána felől közelíthetjük meg, a falu végétől Tés felé indulva a második kanyarnál balra egy murvás út visz a Gaja déli partjával párhuzamosan kanyarogva a vízesés felé leágazó gyalogúthoz. Ezt az utat K + jelzés követi, természetesen gyalog is el lehet rajta jutni a vízeséshez, de érdemesebb a szebbik úton, az Országos Kéktúra útvonalán menni.

A Kéktúrára úgyszintén Bakonynána déli végén, a tési műútnál csatlakozhatunk rá, a XIX. századi eredetű egykori fűrészmalom, a ma vendégházként funkcionáló Prém-malom bájos kis épülete mellett vezet el az út, majd egy kis gyaloghídon átkelve a Gaja feletti hegyoldalba vágott úton, az egyre vadregényesebbé és szűkebbé váló völgyben érjük el a Római fürdő előtti nagy tisztást az erdei pihenőhellyel. A szalonnasütőhelytől a patak partján vezet az út a Római fürdő sziklaszorosához.

Az út hossza Bakonynánától: 2 km.

Mindenképpen túrázásra alkalmas lábbeliben látogassuk meg a vízesést, a bokát jól tartó, csúszásbiztos talpú túrabakancs elengedhetetlen nedvesebb időben, de ha a barlanghoz is fel szeretnénk menni akkor kötelező a bakancs viselése. A barlanghoz vezető meredek, csúszós úton igen jó szolgálatot tehet egy pár túrabot  is. A völgyben lévő remek pihenő klasszikus piknikező hely, egy közepes méretű hátizsákba pedig beleférnek az ehhez szükséges dolgok és még egy kis meleg ruha is. 

Jásd felől kissé hosszabb az út, szintén az Országos Kéktúra vonalán érjük el a vízesést, útba ejtve a híres jásdi Szentkutat.

A 600 éves Szentkút a Bakony leglátogatottabb búcsújáróhelye. Csodatévő és gyógyító hatásáról számtalan feljegyzés ismert, jelenleg vizét a helyi vízmű hasznosítja, így víz vételére ne számítsunk. A Szentkút kápolnája gr. Zichy István adományiból 1837-ben épült, bejárata felett a család címere látható. A barokk-rokokó stílusú kápolna belső boltozatán és oldalfalain festmények láthatók. Az épület mellett egy szabadtéri szembemiséző oltár, egy feszület, egy szép, modern, hófehér mészkő Mária-szobor látható. A Kálvária vörös terméskő stációi egy hangulatos fenyvesnyiladékban sorakoznak.

A búcsújáró helytől jó másfél kilométert megyünk a patak déli partján, majd egy gázlón átkelve a másik parton folytatódik a jelzett út, melyen 1 km múlva érünk el a patakparti nagy erdei pihenőhelyhez.

A visszaúton Jásdra nem kell még egyszer átkelnünk a gázlón a Gaján, egyenesen is folytathatjuk utunkat a jelzetlen, de jól követhető széles kocsiúton, a patak északi partját követve érünk be Jásd házai közé.

Az út hossza Jásdról: 4,5 km