Pokoli szurdoktúra gigantikus sziklafalakba vájt úton

A Bajor-Alpokban, főleg Garmisch-Partenkirchen környékén számos látványos szurdok vonzza a turistákat jól kiépített útvonalakon, de kétség kívül a már nevében is félelmetes Höllentalklamm (Pokol-völgy szurdoka) viszi a prímet vadság tekintetében. Németország legmagasabb csúcsa, a Zugspitze gleccsere által táplált Hammersbach vájta ki az évezredek során a monumentális kanyont. A patakot követve jutunk el a sziklaszoros bejáratához, a Hammersbach mint egy megvadult állat töri az útját a szűk, pár méter széles, függőleges, áthajló sziklafalak közt, fehéren tajtékozva, haragosan fortyogva. Izgalmas utunk a falakba robbantott alagutakon, a sziklába vágott, örökké nedves ösvényeken mutatja be a természet eme csodáját. A szurdokból kiérve a modern Höllentalangerhütténél pihenhetünk és csodálhatjuk a Zugspitzére nyíló lenyűgöző panorámát. Vállalkozóbb kedvű, nem tériszonyos, biztos járású turisták a merész vonalvezetésű Stangensteig szédítő ösvényén térhetnek vissza a völgybe.

A túra hossza: 11,3 km

A túra időtartama: 5 óra

Szintkülönbség: 720 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Hammersbach, vasútállomás. Megközelíthető a Garmisch-Partenkirchenből induló Zugspitzbahn vonattal. Menetrend itt.  Az óránként közlekedő Eibsee-Bus megállója pont a völgy bejáratánál van. Információ itt.

Autóval Garmisch felől, a 23-as főúton jövünk ki nyugat felé a városból, majd Schmölz településrésznél balra térünk le Obergrainau irányába. A templom után balra megyünk Hammersbach felé, a vasúti átjáró után közvetlenül jobbra terül el a nagy, díjköteles parkoló. Napijegy (12 órás időtartamra): 5,00 €. 500 méter séta a Höllentalstrassén Hammersbach, a szurdoktúra kezdete.

Höllentalklamm nyitvatartás, belépő:

A szurdok csak hó- és fagymentes időszakban járható! A hóhelyzettől függően általában május elején nyitják meg az utat és október végén zárják le. Nyitvatartási időben minden nap, 0-24 között látogatható a szurdok.

A belépőjegyet a Höllentaleingangshüttében lehet megvenni, mindenképpen őrizzük meg a jegyet, mert ha ugyanott jövünk vissza, a forgózsilipen csak akkor engednek át, ha bemutatjuk a megvásárolt belépőjegyet! Felnőtt: 5,00 €, gyerek (7-17): 2,00 €, 6 év alatt ingyen. Több információ itt.

A túra jellege:

Közepesen nehéz gyalogtúra kitűnően jelzett, kitáblázott útvonalon. A szurdokban mindenhonnan csöpög, folyik a víz, esődzseki ajánlott, túrabakancs viselése elengedhetetlen. A nedves, sziklás talaj csúszós lehet, óvatosan közlekedjünk. A szurdokút jól biztosított, korláttal ellátott, az alagutak igaz, hogy gyengén, de kivilágítottak. A Stangensteig csak gyakorlott túrázóknak ajánlható, a biztos lépés, tériszony mentesség itt nagyon fontos, az út elején még kora nyáron is hófoltok lehetnek! A kitett szakaszokon drótkötél biztosítás. A szurdok babakocsival nem járható, kutyát pórázon bevihetünk. 8 éven felüli gyerekekkel bátran vállalható túra, ha visszafelé is a szurdokon át megyünk.

 

A túra leírása

Hammersbach vasútállomástól, a sínek mellett vezető gyalogúton indulunk el, kiérve az aszfaltos utcára, balra kanyarodva pár lépés után elérjük a szurdokba vezető út kezdetét, mely a kápolna és a buszforduló közt, a patak partját követi, be az erdő fái közé. A kápolna melletti kútból is feltölthetjük kulacsainkat. Elsétálunk a Hammersbacher Hütt’n barátságos vendéglője mellett és szorosan a Hammersbach sziklás medrét követve gyalogolunk az enyhén emelkedő, kavicsos sétaúton. Egy kis hídon, átváltunk a patak másik partjára, majd rövidesen távolodunk tőle, nagy kanyarokkal, erősebb emelkedőn mászunk feljebb az erdős hegyoldalban.

Feljebb keresztezünk egy kis árkot, majd ismét találkozunk a patakkal, a Höllentalangerhütte teherfelvonójának alsó végénél. Innen már megpillantjuk az előttünk lévő szűk szorost. Pár perc múlva, egy újabb teherlift kötélpályájának aljától, jobbra felfelé meredek szerpentinúton kapaszkodunk fel a Waxenstein sziklás oldalában. A Stangensteig leágazása után rövidesen felérünk a kiépített útvonal kezdetéhez, a bejáratnál álló Höllentaleingangshütte (1045 m) sziklafalhoz ragasztott kis épületéhez. Itt vehetjük meg a belépőket, melyeket őrizzünk meg, a visszaúton kérni fogják!

1905-ben építették ki a robajló patak feletti sziklafalakba robbantott alagutakkal, falba vájt járdákkal, pallókkal járhatóvá tett több mint egy kilométer hosszú, szurdokban vezető útvonalat. A mélyben robajlik a fehéren habzó, világoskék színű vad hegyi patak, a Hammersbach. Zúgók, vízesések, sellők láncolatán haragosan ömlik a gigászi sziklafalak közt, a szűk, alig pár méter széles, sötét szorosban a gleccserek által táplált víztömeg. Nyáron jó pár fokkal hűvösebb van a szurdok mélyén, alig süt be a nap és a jéghideg vizű patak permetje is hűti a páradús levegőt. Télen, a szurdok ún. lavina gyűjtőhely, a környező, meredek hegyoldalakról lezúduló hótömeg teljesen eltömíti a kanyont, a hidakat, a korlátok nagy részét, még a havazás előtt leszerelik, hogy ne rongálódjon meg, majd tavasszal szerelik vissza őket. Májusban, de még júniusban is hatalmas hóoszlopokat láthatunk útközben.

Rejtélyes, félhomályos alagutakban, galériákban haladunk egyre feljebb, kétszer is váltunk partot, a hidakról izgalmas perspektívából figyelhetjük meg a szurdokot. Egy impozáns vízesés felett nagyon magasan egy híd íveli át a kanyont, az a Stangensteig hídja. Növényzettel nem nagyon találkozunk ebben a kietlen, zord sziklavilágban, maximum a mohák élnek meg a vizes sziklák felületén. A szurdok lassan kiszélesedik, két kis hídon váltunk partokat, majd elérjük a Stangensteig leágazását. Egyenesen megyünk tovább a felfelé szerpentinező ösvényen, mely magasan a patak sziklás medre felett kapaszkodik fel a hegyoldalban. Feljebb érve ismét a part közelében gyalogolunk, keresztezzük a patakot és enyhén emelkedő úton az egyre tágabb völgyben, gyönyörű kilátást élvezve az Alpspitze piramisára és a patkó alakú Hupfleitenjochra, érjük el a Höllentalangerhütte (1379 m) modern, lapos tetős épületét.

A Höllentalanger széles katlanjának peremén, már 1894-ben megépült az első menedékház, az évtizedek során egyre bővült, szépült a népszerű turistaház, mígnem a megfáradt épületet 2013-ban elbontották és helyén 2015-ben nyitott a modern műszaki megoldásokkal felszerelt, minden kényelemmel ellátott új hütte. A régi épületet Münchenben, az alpesi múzeumban újra felállították, ott lehet nosztalgiázni a nagy múltú menedékházban. A Höllental az egyik legkönnyebb útvonal a Zugspitze meghódítására, így a hüttében érdekesen vegyülnek a csúcsra induló hegymászók, a hétköznapi túrázók és a szurdokból jövő kiránduló családok. Az étterem árfekvése még a drága átlagnál is jóval magasabb, egy korsó sörért pl. 4,70 eurót kell leszurkolni. Na de a kilátás! Közel 1600 méter magasra emelkednek a Zugspitze szirtjei a völgy felett, szépen belátható a Höllental gleccserekig nyúló felső része, a Waxenstein irtózatosan meredek sziklafala és a az Alpspitze szabályos csúcsa.

Visszafelé ugyanazon az úton menjünk Hammersbachig, a Stangensteig útvonalát csak gyakorlott, biztos léptű, szédülésmentes túrázók válasszák, 12 éven felüli, túrázáshoz szokott gyerekekkel ajánlott. A patak túlpartján lévő barlangszerű nyílás közelében ágazik le jobbra a jelzőtáblával is mutatott Stangensteig. Átkelünk a rohanó patak felett, majd kissé balra tartva lépcsősoron megyünk fel a barlang nyílásához, ahonnan a sziklába vájt úton kerülünk egyre feljebb a Hammersbach fölé. A kitettebb szakaszok drótkötéllel biztosítottak, szédítő kilátás nyílik a mélyben fekvő szurdokra. Később leszerpentinezünk a patak felett 73 m magasan átívelő vashídra, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a lábunk alatti szorosra. A túloldalon leküzdünk még egy drótköteles kaptatót, majd a Waxenstein meredek sziklafalába vágott út végül szép erdőben szerpentinezik le egy elágazásig. Balra fordulunk Grainau, Eibsee irányába, ösvényünk szintet tartva halad az erdős hegyoldalban, majd végül egy murvás útba torkollik. A jelzőtáblánál Grainau felé megyünk tovább egy esőbeálló házikóig, ahonnan egyenesen folytatjuk utunkat. A következő elágazásnál is egyenesen megyünk, de később jobbra fordulunk Hammersbach felé és a játékos Mondák tanösvényén ereszkedünk vissza Hammersbachba, pont a buszfordulónál bukkanunk ki az erdőből.